|
És természetesen voltak imák. Milliószámra. Fohászkodás könyörületért, fohászkodás segtíségért és megváltásért, fohászkodás büntetésért és igazságtételért. És így sikerült átvonszolni magukat nap-nap után, hét-hét után, hónap-hónap után. A segítség minden reménye nélkül.
Domine Jesu
Ebben a részben az élők örök életért fohászkodnak a halottak számára, és védelemért a pokol bugyrai ellen. Ezért egy ünnepélyes, nyugalmas orgona témával indul, amire óvatosan válaszolnak a fafúvósok. Ezután a bariton folytatja a témát a ‘Domine Jesu Christe’-vel; a kórus ünnepélyesen feleli: ‘Rex gloriae’, Dicsőséges Király. Az alt követi egy imával, mely szerint a lelkek talán megszabadulnak a pokol büntetéseitől és mély bugyraitól. A kórus ismét ‘Rex gloriae’-vel válaszol. A szoprán azért könyörög, hogy a holtak megmeneküljenek az oroszlán szájától és a pokol bugyraitól, és hogy Szent Mihály vezesse őket az örök fényesség felé. A kórus az Ábrahámnak és családjának tett ígérettel válaszol, ami után ünnepélyes, szinte könnyű szívű ‘Rex gloriae’ következik. Ez kétszer ismétlődik. Először azután, hogy az alt azért fohászkodik, hogy áldozataik és imáik a holt lelkek emlékéért elfogadtassanak. Másodszor azután, hogy a tenor azért fohászkodik, hogy a lelkek megmeneküljenek a pokol büntetéseitől és feltámadjanak az örök életre. A kórus ezt a részt lelkesült ‘Domine Jesu’-val zárja.
Hány áldozatot emésztett el az oroszlán naponta? Vagy kínoztak halálra, vertek agyon, hagytak éhen halni, akasztottak föl vagy lőttek agyon kínzóik? És hány áldozatot emésztettek el a pokol bugyrai naponta? Vagy löktek Auschwitz gárkamráiban majd égettek el a kemencékben?
|
